Már majdnem felértem a második emeletre, amikor láttam, hogy valami nem stimmel. A lakásom ajtaja előtt keresztben fekszik egy ember. Nem részletezem, milyen gondolatok futottak át először a fejemen, viszonylag ritkán találja magát ilyen szituációban az ember este tizenegykor, bár tény, pár évvel ezelőtt egy másik lakásomban fogadott már macska a lábtörlőmön. Az is elég bizarr volt.

Viszonylag hamar leszűrtem, hogy alszik, senki nem halt meg, és nem a felettünk lakó bulizós srácnak nem sikerült elérni a harmadik emeletig, hanem ő egy vadidegen harminc körüli hajléktalan. Hirtelen nem is tudtam, mit csináljak. Felébredt arra, hogy megpróbáltam bedugni felette a kulcsom a zárba. Feltápászkodott, közben bocsánatot kért, lassan elindult lefelé a lépcsőn, majd pár lépés után visszafordult és boldog új évet kívánt.

Döbbenten álltam, egy szót sem tudtam kinyögni, annyira abszurd volt ez az egész helyzet. Megijedtem. Utána még percekig csak néztem magam elé. Rengeteg kérdés vetődött fel bennem az eset kapcsán. 

Egyrészt köztem és a lakásom között feküdt.

Mi van, ha nem elnézést kér, hanem hőbörögve nekiáll jelenetet rendezni? Éreztem, hogy ivott, láttam már kontrollálatlan részeget. Mi van, ha amikor kinyitom az ajtót, beront a lakásomba? Egy ismeretlen férfi, aki nyilvánvalóan erősebb nálam. Tudja, hol lakom... Felszínre törtek a mély sötét félelmeim.

Másrészt kint fagy.

Bunkó voltam, hogy nem segítettem neki valahogy? Az utcán nem alhat. Az aluljárókból kitiltották, ha nem talál másik házat, aminek a miénkhez hasonlóan nem zár rendesen a kapuja, az egyetlen esélye, ha felkeres egy hajléktalanszállót. Ezekről keveset tudok, csak a hírekből hallani olykor rémtörténeteket, milyen állapotok uralkodnak ott - lopások és verekedések. Valószínűleg persze így is a lépcsőházban alszik, mert nem hallottam, hogy elhagyta volna az épületet. Baj, hogy a lépcsőházban alszik?

Hol tart ma, 2020 januárjában Magyarország a hajléktalan kérdés rendezésében? Mi kellene ahhoz, hogy erejük teljében lévő fiatal emberek találjanak az én lábtörlőmnél komfortosabb nyughelyet? Csak halkan említem meg a budapesti lakhatási helyzetet is...

Mindenesetre megrázó élmény volt ebben a formában szembesülni a nyers valósággal.

Még mindig nem tértem napirendre a dolog felett.